Ezt a cikket is elég régóta tervezem már, hiszen nagy-nagy tisztelője vagyok az Arcturus-nak, bár őszintén szólva eddig csak egy lemezükkel, a The sham Mirrors-szal tudtam megbarátkozni, viszont ezzel az eggyel nagyon is.

Az Arcturus (ami egyébként egy csillag, tőlünk 36 fényévre) egy norvég banda, amit méltán neveztek szupergruppnak, hiszen olyan zenészek alkották, mint Hellhammer a Mayhem-ből, vagy Simen, aki a Dimmu Borgir-ben is megfordult, de tagja a Borknagar-nak is. Az Ulver-ből ismerős Garm énekel a most tárgyalt lemezen is. Lényegében 20 évig voltak a pályán, 1987-től 2007-ig.

Az Arcturus a kezdetektől fogva elég egyéni értelmezésben játszotta a black metal-t, és egy idő után már inkább avantgarde metal-nak nevezték azt a zenét, amit elővezettek.

Teljesen jogosan, mivel a zenekar célja azt hiszem nem más, mint az extrém zenei irányzatok határainak kitolása, összemosása, és a zenei eszközök olyan egyedi felhasználása, aminek semmi sem vethet gátat, csak önnön kreativitásuk. Mindez nem öncélúan történik, hanem az atmoszféra, a művészi üzenet mind hatásosabb és emelkedettebb közvetítésének érdekében.

Az a meglepő, hogy engem sok avantgarde metal produkció erős fejvakarásra késztet, és nem egyszer ellenérzéseket vált ki belőlem, azonban a The sham Mirrors szinte azonnal a bőröm alá kúszott, és évek óta ugyanolyan lenyűgözve állok kötelékeket, törvényszerűségeket nem tisztelő zsenialitása előtt, mint az első hallgatáskor.

Ezek a különc, őrült géniusz norvégok ízekre szedik az extrém zene dimenzióit, és saját kényük-kedvük szerint építkeznek belőle, teret, időt görbítenek, csillagok közti térben utazunk velük, féregjáratok nyílnak ismeretlen nebulák felé, napszél suttog a fülünkbe és sosem látott színek és formák jelennek meg lelki szemeink előtt.

Aztán vége is. 43 perces a lemez, de én mindig jóval kevesebbnek érzem, mintha tényleg másképp telne az idő, amikor felcsendül a The sham Mirrors. Kozmikus élményeket rejteget minden egyes ilyen időutazás az Arcturus-szal.

Féktelen, határok, dimenziók nélküli zsenialitás tömény kivonata a lemez, gyenge pont nélkül. Ha valaki a metal formabontó, előre mutató, tisztán művészi aspektusára kíváncsi, kezdheti is az ismerkedést ezzel az albummal.

http://www.metal-observer.com/articles.php?lid=1&sid=1&id=857

http://v2.metalreviews.com/index.php?option=com_wrapper&Itemid=33