A Mechanical Animals az eladási adatok alapján Manson második legsikeresebb lemeze, de a megítélése a rajongók között elég vegyes volt.
Az Antichrist Superstar lemezzel a banda egy igazi klasszikust tett le az asztalra, mérhetetlenül sötét, komor alkotás volt.
A milliósra duzzadt rajongótábor epekedve várta a következő albumot, mindenki egy újabb gonosz, pokoli művet várt a zenekartól, de csalódniuk kellett.
Az Antichrist album bizonyos értelemben elment a végletekig: gyűlölet, düh és csalódottság szélsőséges elegye volt, amelyben más érzelem nem nagyon kapott szerepet, csak egy-két dal erejéig némi bánat. Olyan végkifejletet hozott, ami után jogosan tette fel mindenki (Manson is) a kérdést: Merre tovább?
A Mechanical Animals egy teljesen kiégett emberi roncs, egy elbukott, Földre zuhant angyal, egy nemtelen földönkívüli lény rácsodálkozása korunk Amerikájára. A lemez során Manson újra megtalálja emberi érzelmeit, csalódottság, elszigeteltség, magány, elvágyódás és szeretethiány lesz úrrá rajta, és ez jellemzi az egész albumot.
Konceptalbum ez is, azonban számomra soha nem tűnt teljesen egyértelműnek a sztori, nem is érzem annyira erősnek, másrészt meg nem is olyan szoros a koncepció, ezért nem foglalkoznék vele sokat. Elég annyi, hogy Manson a lemezen hol egy Omega nevű rocksztár, hol egy földönkívüli androgün bőrébe bújik, és az ő szemszögükből mesél a nagy fehér világról, ami korunk fejlett társadalmát jelenti.
Újra meg újra rácsodálkozik az emberek közötti kapcsolatok ürességére, közhelyességére, a képmutatásra, az önzőségre és a sivár érzelmi életre.
Sokkal személyesebb, érzelmesebb hangvételű a lemez, mint az elődei, ezáltal bizonyos szempontból színesebb is - de nem erőteljesebb.
Manson-tól megszokhattuk, hogy sokféle kulturális-történelmi utalást tesz és használ fel, ez jelen esetben sincs másképpen. A teljesség igénye nélkül a glam rock, David Bowie, a Kennedy-mítosz, a tudatmódosítók, a számmisztika, a posztmodern kor, a futurizmus lengi be a lemezt.
Emberi, helyenként fájdalmasan szomorú album a Mechanical Animals, egy érzelmeket, szeretetet kereső ember magányáról szól, kiábrándultságról, elszigeteltségről. 10 éves lemez, de az általa feltett kérdések akutálisabbak, mint valaha.
