ZeneZeneZene

Zenék, amiket hallgatok, zenék amik szerintem jók, vagy nem annyira jók. Szigorúan szubjektíven! Metal, rock, ambient, stb...

Lemezek

Címkék

2015 (1) a7x (2) abbath (1) abomino aetas (3) ace of spades (1) agnostic front (1) ambient (15) anthems to the welkin at dusk (1) anti (1) antichrist superstar (1) arcana (1) arcturus (1) ash pool (1) atmoszferikus metal (2) atoma (1) avantgarde metal (7) avenged sevenfold (3) a deeper kind of slumber (1) black (1) blackened death (1) black metal (40) blind myself (2) blut aus nord (1) burzum (5) carpathian forest (1) chrome division (1) city of evil (2) clint mansell (1) cobalt (2) coldworld (1) cradle of filth (1) cro-mags (1) csihar attila (1) darkspace (3) darkthrone (4) dark ambient (2) death metal (2) desert northern hell (2) dissection (2) doom metal (1) down (2) drone (2) eat me drink me (1) előszó (1) emperor (3) erika szobája (2) euronymous (1) explosions in the sky (1) fenriz (1) filmzene (2) forcas (1) funeral doom (2) funkrock (2) galgenfrist (2) gire (4) gothic (2) groove metal (1) guns n roses (3) hardcore (5) hard rock (1) hatebreed (2) hc (2) hipster (1) holy wood (2) immortal (2) indie (1) industrial (9) interju (3) interview (3) john frusciante (1) kátai tamás (5) kistehén tánczenekar (1) klasszikus (1) krypt (2) mainstream (22) marduk (1) marilyn manson (8) mayhem (2) mechanical animals (1) metal (46) metalcore (3) modern metal (1) motörhead (1) nag (1) nagelfar (2) neoklasszikus (2) new york (1) nocturno culto (1) nödtveidt (1) nortt (2) nu metal (1) nyhc (1) pasi koskinen (1) portrait of an american family (2) post hardcore (1) post rock (3) pszichedelikus (2) punk (4) red hot chili peppers (3) retro (1) rhcp (1) rock (27) rockandroll (7) season of mist (1) shape of despair (1) shining (1) sick of it all (1) skinhead (1) sleaze (1) slipknot (1) smells like children (1) sons of northern darkness (1) stadium arcadium (2) storm of the lights bane (1) supremacy (1) svarttjern (1) szimfonikus black metal (3) szolgalati kozlemeny (2) terror (1) the exploited (1) the golden age of grotesque (1) the ruins of beverast (1) thrash metal (1) thy catafalque (4) tiamat (1) tsjuder (2) ulver (2) underground (38) under a funeral moon (1) unearth (1) varg vikernes (3) veér (1) vintage (1) virus west (1) v halmstad (1) watain (1) windir (1) witchcraft (2) Címkefelhő

Godspeed You! Black Emperor - Lift your skinny Fists like Antennas to Heaven

Imiface 2011.04.11. 18:50

El lehet mondani, hogy a blog már-már tetszhalotti állapotba dermedt, hiszen az utóbbi 1-2 hónapban nem posztoltam igazán gyakran, és akkor sem mindig lemezajánlót írtam, hanem koncertekről adtam hírt.

Pont egy ilyen koncertflyer vezetett el ahhoz az irányzathoz, melynek egyik kultikus produktumáról lesz szó most. A Chromechoes Productions jóvoltából nemrég fellépett a Dürerben az ír God is an Astronaut, a post-rock egyik jeles képviselője. Fogtam magam, beleástam magam a szcénába, és egymás után ismerkedtem meg az ír zenekar mellett olyan bandákkal, mint a Mogwai, az Explosions in the Sky, a Rosa Parks, és az ...And the Earth swarmed with them.

...Majd jött a kanadai Godspeed you! Black Emperor, egész konkrétan a zseniális címmel rendelkező Lift your skinny Fists like Antennas to Heaven lemez. Jobban mondva jött, látott, győzött. Meggyőzött.

Először azonban ejtenék pár szót a post-rockról. A kifejezést a '90-es években kezdték el használni azokra a rockzenekarokra, akik a standard rockzenei hangszerekkel már nem rockzenei célokat akartak elérni, hanem más, szokatlan, emelkedettebb, éteribb, művészibb kompozíciókban gondolkodtak. Vannak, akik szerint a post-rock nem más, mint ambient zene gitárral és dobbal megvalósítva. Van benne valami, első hallásra tényleg ezt lehetne gondolni, de azért a valóság ennél árnyaltabb. Ja, és szinte kizárólag ének nélküli, instrumentális zenét játszanak.

A mai rockzenére, sőt, az egész könnyűzenére, meg a mostani, embertelenül felgyorsult világunkra jellemző az a vágy, hogy mindent most, azonnal, fogyasztásra készen kér az ember. Hasson azonnal, dobjon fel azonnal, pár perc alatt. Lemezt már nem adunk ki, mert az emberek nemhogy végighallgatni képtelenek, hanem a lemezboltba is lusták lesétálni érte. Kis túlzással élve az ilyen felfogású zenehallgatás (sőt, életvezetés) öncélú szellemi maszturbáció, semmi más. Legyen jó nekem minél előbb, és minden más körülmény másodlagos. Innentől kezdve a zenehallgatás már nem kulturális tevékenység, hanem állatias ösztöneink kiélése. Nyilván vannak kivételek, és a valóság soha nem fekete-fehér, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a mostani szórakoztatóipari-társadalmi folyamatok hova vezetnek.

Ennek az egésznek fordít hátat a post-rock, és ennek az egyik legjelesebb képviselője a Godspeed you! Black Emperor. A Lift your skinny Fists like Antennas to Heaven pedig egy zseniális lemez.

Kissé riasztónak hatott, hogy az album majdnem 88 perces, és mindössze 4 dal található rajta (Storm, Static, Sleep, Antennas to Heaven), amik persze további részekre vannak azért osztva (egy jellemző alcím: She dreamt she was a Bulldozer, she dreamt she was alone in an empty Field). Bevallom, elsőre egy szétfolyó, minden kohéziót és szerkesztési elvet nélkülöző alkotásnak tartottam, amin művészkedni akaró, arrogáns bölcsészek akarják megfejteni a világot, de ahogy haladtam előre az ismerkedésben, sorra fedeztem fel az anyag értékeit.

Igazi hangulatzene ez. Elmélkedős, nosztalgiázós, álmodozós elmeállapotba tud juttatni, és nagyon-nagyon megnyugtat. Olyan ez, mintha a tavasz kezdetén az ember a régmúlt tavaszok, májusok verőfényes délutánjaiba temetkezne. Valahol fájdalmas ez a nosztalgia, de fájdalmasan jó és szép is, hiszen közeleg egy újabb tavasz.

Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mitől működik ez a lemez, mi ejt rabul benne, de talán nem véletlen, hogy nincs semmiféle ének az egész albumon: amiről itt szó van, az szavakkal nem kifejezhető. A belső énünk, az emlékeink, az érzéseink szolgáltatják a dalszöveget. A hullámzó, áramló, sokszor elmélázó zenei folyam pedig bőven ad helyet annak, hogy a saját kis világunkra fókuszáljunk, hogy kitöltsük vele a szellős dalszerkezeteket. A négy tételből áradó intimitás, a varázslatos, visszafogott atmoszféra tökéletes katalizátor ahhoz, hogy elmerüljünk az elménk, az érzelmeink rejtett, titkos világában.

Ahogy fentebb említettem, fájdalmasan szép, felemelő, energizáló és megnyugtató ez a 88 perc. Tavasszal, ősszel, magányosan, párban, tökéletes választás a végighallgatása. Egy kis szelet mennyország. Ami felé érdemes antennaként kinyújtani vézna kezeinket.

 

http://www.sputnikmusic.com/review/28930/Godspeed-You!-Black-Emperor-Lift-Your-Skinny-Fists-Like-Antennas.../

http://en.wikipedia.org/wiki/Lift_Your_Skinny_Fists_Like_Antennas_to_Heaven

Címkék: underground rock post rock

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zenezenezene.blog.hu/api/trackback/id/tr972809428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása