ZeneZeneZene

Zenék, amiket hallgatok, zenék amik szerintem jók, vagy nem annyira jók. Szigorúan szubjektíven! Metal, rock, ambient, stb...

Lemezek

Címkék

2015 (1) a7x (2) abbath (1) abomino aetas (3) ace of spades (1) agnostic front (1) ambient (15) anthems to the welkin at dusk (1) anti (1) antichrist superstar (1) arcana (1) arcturus (1) ash pool (1) atmoszferikus metal (2) atoma (1) avantgarde metal (7) avenged sevenfold (3) a deeper kind of slumber (1) black (1) blackened death (1) black metal (40) blind myself (2) blut aus nord (1) burzum (5) carpathian forest (1) chrome division (1) city of evil (2) clint mansell (1) cobalt (2) coldworld (1) cradle of filth (1) cro-mags (1) csihar attila (1) darkspace (3) darkthrone (4) dark ambient (2) death metal (2) desert northern hell (2) dissection (2) doom metal (1) down (2) drone (2) eat me drink me (1) előszó (1) emperor (3) erika szobája (2) euronymous (1) explosions in the sky (1) fenriz (1) filmzene (2) forcas (1) funeral doom (2) funkrock (2) galgenfrist (2) gire (4) gothic (2) groove metal (1) guns n roses (3) hardcore (5) hard rock (1) hatebreed (2) hc (2) hipster (1) holy wood (2) immortal (2) indie (1) industrial (9) interju (3) interview (3) john frusciante (1) kátai tamás (5) kistehén tánczenekar (1) klasszikus (1) krypt (2) mainstream (22) marduk (1) marilyn manson (8) mayhem (2) mechanical animals (1) metal (46) metalcore (3) modern metal (1) motörhead (1) nag (1) nagelfar (2) neoklasszikus (2) new york (1) nocturno culto (1) nödtveidt (1) nortt (2) nu metal (1) nyhc (1) pasi koskinen (1) portrait of an american family (2) post hardcore (1) post rock (3) pszichedelikus (2) punk (4) red hot chili peppers (3) retro (1) rhcp (1) rock (27) rockandroll (7) season of mist (1) shape of despair (1) shining (1) sick of it all (1) skinhead (1) sleaze (1) slipknot (1) smells like children (1) sons of northern darkness (1) stadium arcadium (2) storm of the lights bane (1) supremacy (1) svarttjern (1) szimfonikus black metal (3) szolgalati kozlemeny (2) terror (1) the exploited (1) the golden age of grotesque (1) the ruins of beverast (1) thrash metal (1) thy catafalque (4) tiamat (1) tsjuder (2) ulver (2) underground (38) under a funeral moon (1) unearth (1) varg vikernes (3) veér (1) vintage (1) virus west (1) v halmstad (1) watain (1) windir (1) witchcraft (2) Címkefelhő

Avenged Sevenfold - City of Evil

Imiface 2009.09.17. 19:05

Korábban már írtam az Avenged Sevenfold utolsó albumáról, de olyan nagy kedvencem az elődje is, hogy most ez következik.

A zenekarral, és a City of Evil című lemezzel való 2006-os megismerkedésem tipikus zeneipari történet: az MTV-n láttam meg a megagigasláger Bat Country klipjét, és akkor hirtelen arra gondoltam, hogy csak a gitárszóló miatt érdemes volt végighallgatni a dalt. Be kell vallanom töredelmesen, hogy a nóta fogóssága mellett a zenészek komoly tetoválásai is hatottak rám, de az vesse rám az első követ, aki nem mondta soha azt a Guns N' Roses-ra, hogy "Na, végre ezeknek van stílusuk!".

Rövid ismerkedés után megvettem a lemezt, és a 2006-os nyár aláfestő zenéje lett belőle. Gyorsan hat az A7X zenéje: sorra fedezi fel az ember a jobbnál jobb témákat, az ikergitáros szólókat, a meglepő komolyzenei vagy latinos részeket. Igazából bármikor lehet hallgatni, akár minden nap: fogós, slágeres, de mégis ütős, XXI. századi rockzene ez, a nagy elődök mentalitásával. Sokkal direktebb, mint a cím nélküli album, ahol már kísérletezni is mertek.

Szilárdan állítom, hogy az Avenged Sevenfold a mai Guns N' Roses. A Chinese Democracy helyett minden guns-rajongónak ezt az albumot ajánlanám a Use Your Illusion I-II folytatásaként.

Fel lehetne sorolni az összes dalt, mindegyik hatalmas, de a legnagyobb értéket talán záró a M.I.A. (jelentése: missing in action) képviseli, ami a külföldön harcoló amerikai katonákhoz szól. Politizálásról nincs szó, csupán kitartást kíván a dal azoknak, akik nap, mint nap, a piramis legalján, a frontvonalban kockáztatják az életüket. Hosszú szám, majdnem 9 perces epikus mű, akusztikus bevezetővel, óriási verze-refrén dallamokkal, kiállásokkal, és tetőpontként egy olyan szólóval, amitől garantáltan libabőrös lesz az ember háta. Amikor vége, még egy himnikus kórus következik, majd újra akusztikus motívummal zárul a dal és a lemez. Megindító, hozzá hasonlókat keresve olyan klasszikusok ötlenek fel bennem most, mint az Estranged, a Locomotive, vagy még inkább a Civil War.

Egyetlen probléma talán, hogy az énekes, M. Shadows olykor túlvállalja magát: alapvetően jó hangja van, de időnként olyat is megpróbál kiénekelni, amire nem biztos, hogy képes.

Végeredményben azt tudom mondani, hogy számomra manapság az Avenged Sevenfold "a" rockzenekar, nézzenek bármennyien is hülyének, divatembernek miatta (annak idején a Guns is mekkora divat volt...), a dalaik, a lemezeik egyértelműen minőséget képviselnek.

Ezután a minden ízében tökéletes lemez után a kísérletezősebb cím nélküli "fehér" lemez következett, ami szintén csúcskategória. Kíváncsi vagyok, hogy a jelenleg készülő új albumon tudják-e tartani ezt a színvonalat.

Nem vagyok nagy koncertre járó már, de egy A7X koncertre bármikor elmennék.

 

http://v2.metalreviews.com/index.php?option=com_wrapper&Itemid=33

http://www.metal-observer.com/articles.php?lid=1&sid=1&id=9687

Címkék: rock metal guns n roses mainstream rockandroll avenged sevenfold a7x city of evil

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zenezenezene.blog.hu/api/trackback/id/tr731390448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása