ZeneZeneZene

Zenék, amiket hallgatok, zenék amik szerintem jók, vagy nem annyira jók. Szigorúan szubjektíven! Metal, rock, ambient, stb...

Facebook

Lemezek

Címkék

2015 (1) a7x (2) abbath (1) abomino aetas (3) ace of spades (1) agnostic front (1) ambient (15) anthems to the welkin at dusk (1) anti (1) antichrist superstar (1) arcana (1) arcturus (1) ash pool (1) atmoszferikus metal (2) atoma (1) avantgarde metal (7) avenged sevenfold (3) a deeper kind of slumber (1) black (1) blackened death (1) black metal (40) blind myself (2) blut aus nord (1) burzum (5) carpathian forest (1) chrome division (1) city of evil (2) clint mansell (1) cobalt (2) coldworld (1) cradle of filth (1) cro-mags (1) csihar attila (1) darkspace (3) darkthrone (4) dark ambient (2) death metal (2) desert northern hell (2) dissection (2) doom metal (1) down (2) drone (2) eat me drink me (1) előszó (1) emperor (3) erika szobája (2) euronymous (1) explosions in the sky (1) fenriz (1) filmzene (2) forcas (1) funeral doom (2) funkrock (2) galgenfrist (2) gire (4) gothic (2) groove metal (1) guns n roses (3) hardcore (5) hard rock (1) hatebreed (2) hc (2) hipster (1) holy wood (2) immortal (2) indie (1) industrial (9) interju (3) interview (3) john frusciante (1) kátai tamás (5) kistehén tánczenekar (1) klasszikus (1) krypt (2) mainstream (22) marduk (1) marilyn manson (8) mayhem (2) mechanical animals (1) metal (46) metalcore (3) modern metal (1) motörhead (1) nag (1) nagelfar (2) neoklasszikus (2) new york (1) nocturno culto (1) nödtveidt (1) nortt (2) nu metal (1) nyhc (1) pasi koskinen (1) portrait of an american family (2) post hardcore (1) post rock (3) pszichedelikus (2) punk (4) red hot chili peppers (3) retro (1) rhcp (1) rock (27) rockandroll (7) season of mist (1) shape of despair (1) shining (1) sick of it all (1) skinhead (1) sleaze (1) slipknot (1) smells like children (1) sons of northern darkness (1) stadium arcadium (2) storm of the lights bane (1) supremacy (1) svarttjern (1) szimfonikus black metal (3) szolgalati kozlemeny (2) terror (1) the exploited (1) the golden age of grotesque (1) the ruins of beverast (1) thrash metal (1) thy catafalque (4) tiamat (1) tsjuder (2) ulver (2) underground (38) under a funeral moon (1) unearth (1) varg vikernes (3) veér (1) vintage (1) virus west (1) v halmstad (1) watain (1) windir (1) witchcraft (2) Címkefelhő

Guns N' Roses - Appetite for Destruction

Imiface 2010.12.15. 14:15

Azt hiszem, ez mindenféleképpen az a lemez, amit senkinek sem kell különösebben bemutatnom: a Guns N' Roses-ről mindenki hallott, és csak az nem tud legalább 3 dalt felidézni a bandától, aki az utóbbi 23 évet a Góbi-sivatagban töltötte aszkétaként.

Ezért hát fölösleges szakmai dolgokba belemenni, nem akarom a lemez születése körüli eseményeket leírni, hanem inkább a személyesebb dolgokra koncentrálnék.

Most már, 27 életévem minden tapasztalatával bátran kijelenthetem, hogy a Guns N' Roses volt az a zenekar, az a jelenség, ami a legfontosabb befolyásoló tényező volt a zenei ízlésemet illetően, és nem egy későbbi vonásomat alapvetően meghatározta (később ezt a szerepet Manson, majd a black metal vette át, de hozzájuk is a Guns irányított valamilyen szinten).

Nem is tudom, hol kezdjem, annyi élményem van a lemezzel, meg a bandával kapcsolatban... Emlékszem, ott kezdődött a rajongás, amikor nyolcévesen délutánokat ültem az MTV előtt, hogy elcsíphessem a You could be mine videoklipjét, amiben Arnold Schwarzenegger szerepelt... Előbb a Use your Illusion lemezeket ismertem meg, és csak később jött az Appetite for Destruction, ami végül a legnagyobb kedvencemmé vált tőlük.

Gyerekként zenészeset játszottam a szobámban, a tollasütő volt a gitár, és szólt a kétkazettás Goldstar magnómból a Guns, én pedig igyekeztem leutánozni a videókban látott gitártartást, a szóló közbeni mozgást, azt sok apróságot, amitől a banda zenészei megtestesítik a rock n roll megjelenést a színpadon.

Természetesen a karom tele volt karláncokkal, bőrökkel, úgy, mint a zenekar tagjainak, hosszú hajról ábrándoztam, arról, hogy ha felnövök, olyan stílusosan fogok dohányozni, mint Slash... És persze arról, hogy olyan nőim lesznek, mint a Sweet Child O' mine klipjében szereplő csajok. A tetoválásokról ne is beszéljünk.

Szóval egész gyerekkorom óta meghatározó volt a Guns N' Roses, nálam végérvényesen a mitikus hősök közé emelkedtek ezek a srácok. Áldom a sorsot, hogy nem a New Kids on the Block, vagy a korszak valamely más jólfésült, ártalmatlan förmedvénye lett a nagy kedvencem, hanem ez a banda.

Az egész zenei ízlésem, felfogásom a Guns N' Roses klasszikus, korai munkásságán alapszik, az Appetite for Destruction pedig egy hatalmas rocklemez, nincs helye vitának, és semmi esély rá, hogy a stílusában valaki csak hasonló színvonalút összehozzon.

 

Címkék: rock guns n roses mainstream rockandroll hard rock sleaze

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://zenezenezene.blog.hu/api/trackback/id/tr912517500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.